Zrínyi Miklós(1620-1664)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. Horvát eredetű főnemesi családban született, dédapja volt Zrínyi Miklós, a „szigetvári hős”. Apja, Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán, anyja Széchy Magdolna volt. Apjának 1626. december 18-án bekövetkezett halála után – mivel anyja rövid özvegység után ismét férjhez ment – II. Ferdinánd gondoskodott róla és Péter öccséről, öt gyámot jelölve ki melléjük (Senyei István váci püspök, Domitrovics Péter zágrábi püspök, Patacsics Péter, Mikulics Tamás, Battyányi Ferenc). Mivel az árva vagyont a gyámok kezdték széthordani, egy év után a király megszüntette az ötös gyámságot és a neveléssel Pázmány Pétert bízta meg. A grazi jezsuita kollégiumban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. Pázmány hatására kedvelte meg Miklós a magyar nyelvet és irodalmat. Nagy hatással volt rá 1635-37-ben tett itáliai tanulmányútja, melyet Szenkviczy esztergomi kanonokkal tett. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni.1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta.
Főbb művei:
• Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651)
• Obsidio Szigetiana (Szigeti veszedelem) (1651)
• Tábori kis tracta (1646-51)
• Vitéz hadnagy (1650-53)
• Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57)
• Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)
• Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről)
• Az Udvari Haditanács elnökségének (Az Új-Zrínyi-vár építésének okairól – Légrád, 1661. július 5.)
• Névtelen levél (mely Montecuccoli ellen intézett hatásos irat – 1662)
• Emlékirat I. Lipót királyhoz (Bécs, 1664. július 17.)